Vendégeimnek
és szeretteimnek is azt szoktam mondani, minden elhatározás, döntés kérdése.
Egészségesen élni és egészségesen étkezni manapság valóban roppant időigényes
és talán anyagilag is megterhelőbb. Persze ha belegondolunk, hogy jelen
költésünkkel mennyit spórolhatunk a későbbi orvosi és gyógyszer-költségekből,
ez az összeg máris elenyésző. És itt jön az elhatározás, hogy rászánunk-e MOST
időt és pénzt a saját egészségünkre.
Ma a
gyorséttermi „ételekről” szeretnék nektek elmondani pár fontos információt,
hogy mindenki szabadon dönthessen a kapott adatok alapján, hogy beugrik-e a sarki „étterembe” egy
hamburgerre, vagy inkább nekilát és otthon készít magának, közel azonos anyagi
befektetéssel egy igazán finom, laktató és egészséges hamburgert!?
Hamburger,
ami nem öl meg… avagy hambi házilag
Zsemle:
teljes kiőrlésű hamburger zsömle
80 dkg tk
tönkölyliszt
20 dkg
finomliszt
25 dkg
vaj
450 ml víz
2 ek méz
2 tk só
4 dkg élesztő
a
tetejére:
2 ek
szezámmag
1 ek
olivaolaj
3 kanál
víz
1/2 kanál
méz
Az összes
alapanyagot normál kenyérdagasztás szerint összedolgozzuk, majd egy
belisztezett deszkára borítjuk. Elosztjuk 16 egyenlő részre és helyes kis
cipócskákat formálunk belőle.
Egy
tálban összekeverünk pár kanál vizet, 1 kanál olajat, 1/2 kanál mézet, és azzal
bekenjük a tetejüket, majd szórunk rá szezámmagot.
Nagyjából
35-40 percig sütjük 180C-on.
A boltban
vásárolható teljes kiőrlésű tönköly zsemle persze szintén
összehasonlíthatatlanul jobb választás, mint a gyorséttermi „péksütemény”, mert
elismerem, ez időigényes.
Húspogácsa:
50 dkg
darált sertéscomb
1 fej
vöröshagyma
2 gerezd
fokhagyma
só
bors
1 db tojás
A
húspogácsához az alapanyagokat gyúrjuk össze, majd vékonyan kivajazott
serpenyőben süssük ki.
Zöldségek:
ízlés szerint válogathatunk, paradicsom, paprika, saláta, hagyma, uborka,
káposzta akár lila, akár fehér…
Sajt:
mozarella vagy ementáli, gouda vagy trappista, kinek mi esik jól...
És íme az
eredmény:
Most
lássuk a sarki gyorsétteremben mit is kaphatunk korántsem kevés pénzért!
Itt olvasható
a „hozzávalók” listája, amit egy gyorsétterem saját honlapján mutat a saját
zsemléjükről:
Dúsított
liszt (fehérített búzaliszt, maláta liszt, niacin, csökkentett mennyiségü vas,
tiamin mononitrát, riboflavin, folsav, enzimek), víz, fruktóz- glükóz kukorica
szirup, cukor, élesztő, szójabab olaj és / vagy részlegesen hidrogénezett
szójabab olaj, tartalmaz 2 %-ot vagy kevesebbet a következők közül: só,
kalcium-szulfát, kalcium-karbonát, búzasikér, ammónium-szulfát,
ammónium-klorid, tészta kondicionálók (nátrium-sztearoil laktilát, datem,
aszkorbinsav, azodikarbonamid, mono-és digliceridek, etoxilált monogliceridek,
monokalcium foszfát, enzimek , guar gumi, kalcium-peroxid, szójaliszt), kalcium
és nátrium-propionát (tartósítószer), szója lecitin.
Jól
hangzik, nem? Különösen tetszik a benne lévő szirup (ki akar cukorbetegséget?) és a részben hidrogénezett szójaolaj (szeretne
bárki szívbeteg lenni?) A hosszú vegyi anyagok jegyzékét nézve, pl az
ammónium-szulfátot vagy a nátrium proprionatot, igazán megjön az étvágya az
embernek nem?
Az igazán
sokkoló része a történetnek az, hogy megítélésem szerint azért nem eszi meg
egyetlen állat sem ezt a hamburger zsemlét (kivéve az ember) mert az egyszerűen
nem élelmiszer!
Egyik
normális állat sem érzékeli élelmiszernek, és mint kiderül, nem lesz a
baktériumok vagy gombák tápláléka sem. Az ő érzékszerveiket sem lehet becsapni.
Ez az oka annak, hogy ezek a bionikus burger zsemlék egyszerűen nem bomlanak le
sohasem.
Mi van a
csirkefalatokban?
Mi más,
mint csirkedarabok és panír… vagy mégsem? Bár ez előbbi lenne a logikus, de a
gazdasági logika mást mond, a gyorséttermi hálózatok csirkefalatkái
összetételükben ennél sokkal bonyolultabbak. Maga a „hús” is hét összetevőt
tartalmaz (garantáltan nem csirkét): csirkebőr, víz, búzakeményítő, szőlőcukor,
sáfrányos szeklice olaja, nátrium-foszfátok, és élesztőkivonat. A bundához
felhasználnak még vagy 20 különböző hozzávalót, és íme, kész az ipari jellegű
csirkefalat.
Mi van a „nagy
hambiban”?
A
titokzatos hús… Egyáltalán disznó, vagy marha? Vagy ennél azért bonyolultabb a
dolog? Igen, egy kicsit. A „húst” általában vágóhídi maradékokból készítik, a
módszer neve: „advanced meat recovery”.
Ez alapján inkább egy, a vegák számára kialakított rehabilitációs
intézet juthatna eszünkbe, de a módszer valójában az a folyamat, amely során a
csonton maradt legkisebb húsdarabokat,bőröket, inakat és hártyákat is leszaggatják. A hozzáadott tejsav
savanykás ízt ad és megakadályozza a hús további bakteriális fertőződését. Só
és mindenféle fűszer kerül még bele, összesen mintegy 15 hozzávaló.
78 féle
adalékanyagot tartalmaz egyetlen, a gyerekek körében is rendkívül népszerű
gyorséttermi menü - állítja a The Independent című brit napilap elemzésében.
Habár a cég
állítása szerint a húspogácsa színtiszta darált marhahús, a zsemle, a sajt és a
szószok már közel sem ennyire természetes eredetűek. A „nagy hambi” ezért 18, a sajtburger 17
élelmiszeripari "műanyagot" tartalmaz.
Egyes
szakemberek szerint néhány adalék mellékhatása lehet nehézlégzés és fejfájás. A
„nagy hambi” és a sajtburger - a vizsgálat szerint - olyan tartósítószert
tartalmaz, amelyről megállapították, hogy súlyosbítja a hiperaktív gyerekek
tüneteit, hasonlóan az itt kapható desszertek és üdítőitalok színezékeihez.
A valóság
az, hogy ezen ételek alapanyagai nem hogy konyhát - vagy ahhoz hasonlót - nem
láttak még soha, hanem szó szerint laboratóriumban „nevelkedtek”!
Vajon
okosabbak vagyunk egy gombánál??? Hogy van az, hogy csak egy faj van
a Föld nevű bolygón, ami illetve aki, a laboratóriumi hamburgert is ételnek
gondolja. Az emberek kis hazánkban égbeszökő mértékű cukorbetegségtől,
ráktól, szívbetegségtől, elhízástól és demenciától szenved. Azt állítjuk,
hogy mi vagyunk a legintelligensebb faj a bolygón, és mégis a saját gyermekeinket
és saját magunkat mérgező vegyi anyagokkal tápláljuk. Olyanokkal, amelyeket a
gombák sem esznek meg…
Gyorsétteremi vagy házi hamburger?
A döntés
most már a Ti kezetekben van!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése