Lassan rágj, tovább élsz

A mai rohanó világunkban nem a legkönnyebb feladat, mégis érdemes időt és energiát fektetni a helyes étkezés kialakítására. Ha már pénzt és energiát fektetünk a tudatos táplálkozásra és a rendszeres testedzésre, kell hogy legyen időnk arra is, hogy a megfelelő módú és időtartamú táplálékbevitellel fokozzuk a mozgásunk testünkre és lelkünkre gyakorolt hatását.

A legfontosabb tényezők, melyekre érdemes odafigyelnünk étkezéseink során:

• Teremtsünk mindig nyugodt körülményeket az étkezéshez!

• Ülve együnk, ne állva és ne menet közben!

• Adjuk meg a módját minden étkezésnek szép terítékkel, igényes tálalással!

• Evés közben az ételre és az étkezésre koncentráljunk, ne olvassunk, ne nézzünk tévét, ne számítógépezzünk, stb.!

• Az elfogyasztott étellel fizikai, lelki és szellemi energiát veszünk magunkhoz, s ezeket szervezetünk számára felhasználható fizikai, lelki, szellemi energiává alakítjuk át.

• Ne igyunk sokat étkezés közben, mert felhigítjuk az emésztőnedveket, melyek így nem tudják a rendelkezésükre álló idő alatt megfelelő emésztettségűvé tenni a táplálékot az adott helyen (gyomor, vékonybél szakaszai).

• Fejezzük be az evést, még mielőtt úgy érezzük, hogy teljesen megteltünk. Időt kell hagyni a gyomornak arra, hogy érzékelje: elfogyasztottunk annyit, amennyi elég.

• Lassan, nyugodtan együnk, rágjunk meg minden falatot alaposan, míg az pépessé nem válik a szánkban!

A jó emésztés legfontosabb feltétele az ételek gondos megrágása.

Az étel megrágása az emésztés első fázisa. A gondos rágás megfelelő előemésztéssel támogatja a gyomor és a bél emésztési feladatait. A fogak aprítják és összezúzzák az ételt, a nyál pedig a lebontási folyamatot kezdi el. Aki gondosan rágja az ételt, annak javulhat az emésztése, és egészséges módon fogyhat is ezzel, sőt teljes életében meg tudja őrizni megfelelő testsúlyát.

Táplálkozási szakértők állítják, hogy minden falatot minimum 30-40-szer meg kell rágni. Addig kell a rágást folytatni, amíg egészen folyékonnyá alakul az étel. Ily módon a vitaminok és további tápanyagok optimális felszívódása érhető el, ami az immunrendszert is serkenti. Gondos rágással mennyiségileg is kevesebbet kell ennünk, hogy kialakuljon a jóllakottság érzése, mert a gyors étkezés csak félrevezeti a testet.

A gondos, lassú rágás jobb lelkiállapotot is eredményez, és pozitív hatást gyakorol az élethez való hozzáállásunkra.

Ha az ételt nem rágjuk meg, az energia nem hasznosul belőle megfelelően. Az emésztőnedvek ugyanis nem "férnek" hozzá, emiatt erjedés és rothadás indulhat meg a tápcsatornában, annak pedig jól ismert következménye a puffadás és a gyomorsav túltengése, kellemetlen hasfájás kíséretében.

Az ételek alapos megőrlése, majd az emésztőnedvekkel való keveredés csökkenti a bakteriális fertőzések kockázatát. A meg nem rágott, alkotóelemeire nem bontott falat az emésztőrendszer végén, a belekben okozhat fertőzéses panaszokat.

Hogyan segítsük elő az alapos rágást?

Kezdetben számolhatjuk, hányszor rágjuk meg a falatot, így rögzülhet, meddig érdemes a szánkban tartani. Ez különösen a gyerekek helyes étkezési szokásainak kialakításakor lehet hasznos trükk.

Ne készítsük el az újabb falatot, míg az előzőt le nem nyeltük!

Ennivalónkat a lehető legkisebb falatokban együk meg! Ha rágás közben még érezzük a szánkban a bekapott falat "alkotórészeit", azaz még nem alkotott homogén egyveleget a nyállal, akkor rágjuk csak tovább!

A szájban dől el!

Figyeljük meg szervezetünk jelzéseit néhány nappal azután, hogy ételeink aprítására tudatosan kezdtünk el ügyelni! Ne lepődjünk meg, ha az eddig leküzdhetetlen puffadásnak, hasmenésnek immár gyógyszer nélkül is búcsút mondhatunk, esetleg leadunk néhány felesleges kilót, és a bélműködésünk is helyreáll. Hiába, az emésztés a szájüregben kezdődik!

Rágásra fel! :-)

Túrótorta bűnözés nélkül

Tésztához:

10 dkg kókuszzsír v. olivaolaj

25 dkg darált zabkeksz, teljes kiőrlésű keksz

Töltelékhez: 

1 db citrom leve és a reszelt héja

1 csomag vaníliás cukor

5 dl tejszín

50 dkg sovány túró

1 csomag expressz zselatin

1 csomag habfixáló

A felolvasztott kókuszzsírhoz hozzáadjuk a morzsát és összekeverjük. A masszát elosztjuk egy kapcsos tortaforma alján és jól lenyomkodjuk, majd fél órára betesszük a hűtőszekrénybe.

.

A túrót villával áttörjük, hozzáadjuk a cukrot és a citrom reszelt héját.

A citrom levét kifacsarjuk és ebben oszlatjuk el a zselatin felét, a másik felét megtartjuk a díszítéshez

A citromos zselatint hozzáadjuk a túróhoz és a cukorhoz. Összekeverjük, majd hozzáadjuk a habfixálós felvert tejszínt. Alaposan kikeverjük és a krémet elosztjuk a kihűlt tésztán.

Majd a tortát még 2 órára visszatesszük a hűtőszekrénybe. Én este szoktam elkészíteni, így egy egész éjszakát áll a hűtőben, de ez nem szükséges.

Miután a túrókrém megszilárdult jöhet a díszítés, citrom és citruskarikákkal, vagy piros bogyókkal, vagy barackkal vagy… végtelen variációs lehetőség, ahol kreativitásunkat is kiélhetjük. A maradék zselatint forró vízben kikeverve a kész torta tetejére öntjük és visszatesszük a hűtőbe.

Fél óra múlva a túrótortát kivesszük a formából és tálaljuk.

Egészséges, gyors és hihetetlenül finom! A siker garantált! :-)

Süssünk-főzzünk! De mivel?

Volt már lisztkérdés, cukorkérdés… most jöjjön egy újabb fontos kérdés:

Főzzünk! De mivel?

Sokan ott rontják el az amúgy egészséges táplálkozásuk során az ételeket, hogy a kiváló és jól összeválogatott alapanyagokat nem a megfelelő eljárással és megfelelő „segédanyaggal” készítik el. Így az eredmény nem hogy nem lesz egészséges, de akár kifejezetten káros is lehet szervezetünk számára. 

A sütéshez/főzéshez használt zsiradékot, illetve olajat meg kell különböztetni a zsírbeviteltől. A zsírforrásainkat hőkezelés nélkül, hidegen kell elfogyasztanunk. Nem a főzés és sütés során kell bevinnünk a megfelelő mennyiségű és minőségű telített és telítetlen zsírsavat, a konyhai eljárások során ezek az anyagok csak mint kisegítők vannak jelen. Vannak, akik teljes mértékben megértik a telítetlen zsírsavak bevitelének szükségességét, és ennek érdekében például lenmagolajjal főznek, ami nagy hiba.

A hőkezelés nem ártalmatlan folyamata különféle olajok/zsírok számára: 

bomlástermékek keletkeznek, a zsírok szerkezete ún. transz-zsírokká alakul, hosszabb vagy többszöri sütés után a bomlástermékek mérgezőek, az olaj nem alkalmas emberi fogyasztásra. A vajjal szintén hasonló a helyzet, ráadásul nagyon rövid idő alatt megég, nem alkalmas hosszú távú és magas hőfokú konyhatechnikák alkalmazásakor.

Ez nem azt jelenti, hogy semmit se süssünk olajjal, vajjal vagy zsírral, mert mérgező lesz. Nem lesz mérgező. A lényeg azonban az, hogy teljesen feleslegesen veszünk nagy telítetlenzsír-tartalmú, drága olajakat. Az extra szűz olivaolaj és a lenmagolaj ugyanúgy tönkremennek a hő hatására, ha nem jobban. 

A lenmagolaj például kifejezetten rosszul tűri a hőt, sőt még a fényt is. Azonnal megindulnak benne az oxidációs folyamatok, ha napfénynek tesszük ki: épp ezt a hatását - hogy hő hatására könnyen bomlik - használjuk ki a diétában. Ez okozza, hogy fokozza a testünk zsíranyagcseréjét. Könnyen lebomlik, ezáltal elindulnak a zsírégetó folyamatok, hiszen beindítja a zsírok felhasználását. 

Itt felsorolhatnám az összes különféle szuperegészséges olajat, de ezt már megtettem egy korábbi írásomban J

http://www.millacaresforyou.com/2011/11/gyogyito-olajok_03.html

Ezek lényege, hogy az olívaolajhoz hasonlóan hidegen, hevítés nélkül használjuk őket. Kiválóan alkalmasak salátákhoz dressingnek, szószokhoz, mártogatókhoz, de ne süssünk, főzzünk velük, mert a hő hatására szerkezetük gyökeresen megváltozik és pozitív hatásaikból semmit nem tudunk magunkba építeni! Sőt…

Ami nekem a legjobban bevált és több szakmai lapban és oldalon és megbizonyosodtam erről az a kókuszolaj, pontosabban kókuszzsír.

A kókuszzsír szobahőmérsékleten szilárd, ebből is látszik, hogy telített zsírokat tartalmaz. De nem akármilyeneket: nagy része közepes láncú triglicerdekből áll (MCT). A kókuszzsír jellegzetessége, hogy az MCT miatt nem telített zsírként viselkedik. Nem okoz inzulinrezisztenciát, azaz nem gátolja a tápanyagok izomsejtekbe való beépülését. Ebben a telítetlen zsírokra hasonlít, de másban nem: ez bírja a hőt, a szerkezete egyáltalán nem változik meg a sütés során. Sőt, annyira jól bírja a hőt, hogy elvileg az ételmaradékok szűrése után akárhányszor felhasználható újra.

Kókuszolaj/zsír pozitív tulajdonságai:

• Emésztőrendszerünket egyáltalán nem terheli meg, nem úgy, mint a többi zsír. Lebontásához ugyanis nincs szükség a hasnyálmirigy és az epe zsírbontó enzimeire.

• Azonnali energiát ad, sport szempontjából a szénhidráthoz hasonlóan viselkedik, az izmok ugyanúgy fel tudják használni.

• A zsíranyagcserét is fokozza, mert enzimek nélkül is lebomlik.

• A kókuszzsírban található telített zsírsavak csökkentik a szervezet káros koleszterintszintjét, de ugyanakkor növelik azokét, melyek jótékonyan hatnak szervezetünk működésére.

• A kókuszolajban található laurinsavnak köszönhetően megelőzhetjük a szív- és érrendszeri megbetegedéseket. 

• Érfalakat rugalmasabbá teszi, növeli áteresztőképességüket, így a tápanyagok gyorsabban és könnyebben fel tudnak szívódni a szervezetben. 

• A kókuszolaj grammonként is kevesebb kalóriát tartalmaz a többi étkezési olajnál, így fogyókúra esetén is előnyös.

• Kozmetikai szerek alapanyagaként szolgál, mert csökkenti a pattanásokat, feszesíti a bőrt és fényesebbé teszi a hajat.  

• Ezen felül az immunrendszert erősíti, sőt használják pl. gombás megbetegedések és gyulladásos bélbetegségek kezelésére.

Igaz, nem lehet mindenhol kapni és nem is olcsó, de nagy mennyiségre nincs szükség. És mivel az egyetlen zsiradék, amely nem károsodik 200 fokon sem, többször felhasználható, így könnyen lehet, hogy a végén még anyagilag is jobban megéri. J

Kókuszra fel! J