12 parancsolat az egészségért

0. Három fehér méreg

cukor, só, finomított fehér liszt

1. A változatosság nem csak gyönyörködtet, de egészséges is. 

Táplálkozzunk változatosan itt pl. a nyersanyagok és a receptek változatosságára gondolok. Így nagyon sanszos hogy mindent megkap a szervezetünk, még akkor is, ha már nincs annyi tápanyag az alapanyagokban, mint régen… Persze, tudom nehéz új ételeket megkóstolni, de érdemes, mert új ízeket ismerhetünk meg, és talán még az is kiderül, hogy nem is olyan pocsék az, amit diétának hívnak. Egy próbát minden étel megér, és csak akkor mondjunk rá nemet, ha valóban úgy érezzük többszöri megkóstolás után se tudunk megbarátkozni vele.


2. Zsírszegényen az egészséges erekért 

Spóroljunk a zsírral: evőkanállal mérjük a főzéshez a zsiradékot, és olajat használjunk állati eredetű zsír helyett. Oliva olaj, lenmagolaj, tökmagolaj! Próbáljunk meg minél kevesebb zsírral főzni, a felesleget leitatni stb. A kenyeret vékonyan vagy egyáltalán ne kenjük meg zsiradékkal. 1 szelet kenyéren zsiradék kb. 60 kalória. Vegyünk párolóedényt, és pároljunk, süssünk grillben, teflonedényben, cserépedényben. Pl. fasírt helyett süssünk egybefasírtot. rántás helyett habarjunk. Tejföllel, kefirrel, joghurttal – melyik ételhez mi megy… 


3. Kevés sóval a normál vérnyomásért

Kevés sóval készítsük az ételeket, utólag ne sózzunk: a mérsékelten sós ízt nagyon gyorsan meg lehet szokni. Kb. két hét, és elkezdesz olyan ízeket érezni, amiket eddig teljesen elfedett a só. A fogyasztásra kész élelmiszerek közül válasszuk a kevésbé sózottakat. Az ételek változatos ízesítésére sokféle fűszert használhatunk. Ilyenek pl. a zöldfűszerek, még jobb, ha ezek frissek (bazsalikom, zsálya, rozmaring, kakukkfű)


4. Édes élet – édességek nélkül!

Csak étkezések befejező fogásaként együnk édességeket, süteményeket, nasit, soha ne étkezések között, főleg nem helyette. Ételeinket egyáltalán ne, legfeljebb nagyon csekély mértékben cukrozzuk. Ahol lehet, cukor helyett használjunk mézet. Igyunk inkább természetes gyümölcs- és zöldséglevet, mintsem édes italokat, szörpöket. A kávéba, teába – ha egyáltalán szükséges – inkább mesterséges édesítőszert tegyünk. 

5. Kálciummal a karcsúságért.

A kalcium természetes forrásai a tejtermékek. Naponta fogyasszunk mintegy fél liter tejet vagy tejterméket (pl. sajtot, túrót, aludttejet, kefirt, joghurtot). A tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmúakat válasszuk. A tejben lévő kálcium jó hatásfokkal szívódik föl, segíti a csontok és a fogak épségének megőrzését. Az izommunkában is fontos szerepet tölt be, mivel a sejtek energiafelhasználását javítja. Így vétek lenne kizárni akár az étrendünkből, hiszen segíti a kilók elégetését, maga a fehérje pedig specifikus dinámiás hatásának köszönhetően felpörgeti az anyagcserét. 


6. Alapozzunk zöldségekkel

Rendszeresen, naponta többször is együnk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét (salátának elkészítve, erre télen is van mód), párolt főzeléknövényt, zöldséget. A táplálkozásunk alapját ne, vagy ne csak a kenyérfélék, a szénhidrát dús gabonafélék és pékáru alkossa, hanem a főzeléknövények a nyers zöldségek, gyümölcsök, a szárazhüvelyesek, gomba stb.


7. Rostok a jó emésztésért, az elhízás ellen

Asztalunkra mindig kerüljön barna, teljes kiőrlésű kenyér. Köretként vagy a fogás alapjaként inkább a burgonyát és a párolt zöldségféléket válasszuk a rizs, esetleg a tészta helyett. Ha mégis ilyen köreteket fogyasztanánk, használjunk barna rizst, és durum tésztát. Ezek lassan feszívódó szénhidrátokat tartalmaznak, így egyenletesebb vércukorszintet biztosítanak. A legoptimálisabb, ha a szénhidrát dús köretek mennyiségét felére csökkentjük, és párolt zöldségből álló, különböző zöldfűszerekkel ízesített köretet adunk mellé.


8. A csillagos ötös

Naponta négyszer-ötször étkezzünk. Egyik étkezés se legyen túlságosan bőséges vagy nagyon kevés: minél egyenletesebben osszuk el a napi táplálékmennyiséget. Ezzel biztosíthatjuk az egyenletes vércukorszintet, főleg, ha rost dúsan táplálkozunk. Együnk nyugodtan, kényelmes körülményeket teremtve, nem kapkodva. A főtt ételeket elkészítésük után mielőbb tálaljuk, ne tároljuk melegen órákig. Legyen meg a napi megszokott étkezési “menetrendünk”, lehetőleg mindig azonos időpontban együnk.


9. Ha megszomjazunk…

A szomjúság legjobban ivóvízzel, vagy szénsavmentes ásványvízzel oltható. Naponta fogyasszunk 2,5 – 3 liter folyadékot. A tömény alkohol káros, a szeszes italok energiafelesleget jelentenek táplálkozási szempontból, ezért is kerülni kell ezeket.


10. Mindent lehet… ésszel

A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek! Bőséges fogyasztásra javasolt: elsősorban gyümölcsök, zöldség- és főzelékfélék, hal, továbbá barna kenyér. Mérsékelt fogyasztásra javasolt: nem zsíros húsok és húskészítmények, zsírszegény tej és tejtermékek, zsiradékok (célszerű a zsír helyett az olaj, a vaj helyett a margarin), tojás, tészta, száraz hüvelyesek. Csak alkalmankénti fogyasztásra javasolt: édességek, fagylalt, cukrozott készítmények (befőtt, lekvár is), zsíros húsok, zsíros ételek, tejszín, cukor, cukros üdítők, só, tömény italok, sör, bor.


11. Mozgás!

A helyes táplálkozás kedvező hatásait hatékonyan egészíti ki a dohányzás teljes mellőzése, a rendszeres testmozgás, mely életmódunk alapját kellene képezze. Akkor is mozogjunk valamit, ha csak napi 30-50 percünk van rá, legalább hetente háromszor.


12. Egészség? – Táplálkozás!

A helyes táplálkozás fedezi a szervezet minden élettani folyamatának energia- és tápanyag-felhasználását. Egyszerű módszert jelent értékelésére a testtömeg mérése: a megfelelő táplálkozás mellett a kívánatos testtömeg alakul ki, ezt a célt kell elérni és fenntartani.

Fitness számtan

Mai tudásunk szerint pusztán a testtömeg ismerete vajmi keveset árul el egészségünk valódi állapotáról. A mérleg ugyanis nem tud különbséget tenni zsír- és izomszövet között, nem ismeri a családban előforduló örökletes betegségeket és semmit sem árul el szerveink működéséről.

Amiről nem tehetünk: az a genetikai alkatunk, amely meghatározott és megváltoztathatatlan. Az alkattípust még a legerősebb sportedzés ingerei sem változtatják meg, hiszen ez öröklött jelleg.
A test összetételét viszont táplálkozással és sportolással tudjuk befolyásolni.
A testösszetétel-optimalizálás nem jelent feltétlenül testtömeg csökkentést.


Fontos mutatók, melyek együttes kiértékelése közelebb vihet bennünket a helyes étrend és sportmennyiség megválasztásához:
(Kizárólag az egyik adatot figyelembe véve egyikük sem állja meg a helyét.)


1 BMI:

Az egyik mutató a testtömeg index, vagyis a BMI (Body Mass Index). A magasság és testsúly adatainak felhasználásával kiszámítható és igen népszerűnek mondható testösszetételi adat, mely arról tájékoztat, hogy van-e túlsúly vagy sem.

A kilogrammban megadott testsúlyt el kell osztani a méterben megadott testmagasság négyzetével. Ha pl. egy 165 cm magas nő 60 kg akkor a BMI-je: 1,65x1,65=2,7225 vagyis 60/2,7225=22,03.


A WHO besorolása szerint a következő kategóriák különböztethetők meg:

BMI < 18,5% = sovány /anorexia/

BMI = 18,5-24,9%-ig normál testsúly

BMI = 25-29,9%-ig túlsúly / I. fokú elhízás/

BMI = 30-39,9%-ig elhízott / II. fokú elhízás/

BMI > 40% kóros elhízás /III. fokú elhízás/

A testtömeg index sem ad minden esetben objektív képet az egyénről, mivel nem veszi figyelembe az életkort, nemet és a testzsír arányt. Sok hölgy van, akinek a BMI-je a normál tartományban van és mégis magas a testzsír tartalma. Vagy van, aki a BMI-je alapján túlsúlyos pedig normál testzsírral rendelkezik. Ez azért van, mert a testtömeg index nem veszi figyelembe az alkatbéli különbözőségeket, ill. hogy pl. valaki vékony ugyan, de edzetlen, vagy azt, hogy nagyobb izomzattal rendelkezik, mint pl. egy testépítő.



2. Testzsírszázalék:

A felnőtt emberi test két nagy alkotórészre bontható: zsírmentes testtömegre és a zsírtömegre. A zsírmentes testtömeg 72%-a víz, 21%-a fehérje és 7%-a csontállomány. A zsírtömeg nem csak zsírból (80%), hanem 20%-ban vízből tevődik össze.

A test alakját a zsírmentes tömeg határozza meg.

Nem mindegy, hogy a testtömeg nagy része zsírból vagy izomzatból származik. Az izom ugyanis nehezebb 1,6-szorosan, mint a zsír. Ezért lehetséges, hogy pl. egy testépítő BMI-je túlsúlyt jelez, pedig csak sokkal izmosabb, viszont a testzsírja jóval alacsonyabb, mint az átlag nőé.

Ebből is látszik, hogy a „kövérséget” nem csak a testtömeg, hanem a test teljes zsírtartalma ismeretében ítélhetjük meg. A csodálatos testet a zsírmentes testtömeg és a zsírtömeg aránya határozza meg. Természetesen a testzsírra is szükség van. Az optimális testzsír arány alsó határa nőknél 12%.

Erre is nagyon kell figyelni, mert ha túl kevés, megzavarhatja a menstruációs ciklust és felgyorsíthatja a csontritkulási folyamatot. Amennyiben a szervezet egyensúlyban van, a csontok és az izomzat is megfelelően fejlődhet a zsírszövet mennyiségének növekedése nélkül.

A testzsír szabályozásában a hormonoknak is fontos szerepe van. Az ösztrogén a női nemi hormon például a fehérjebontást fokozza, emellett a zsírraktározást is serkenti. A progeszteron viszont mind az izomtömeg, mind a zsírtömeg felépítését fokozza. Ezért van az, hogy a nők sokkal nehezebben tudnak izmot építeni viszont nagyobb a zsírtömegük.

Testzsír százalék alapján a következő kategóriákat különböztetjük meg. (Az értékek nőkre vonatkoznak, a testzsír arány férfiaknál átlagban 10%-kal alacsonyabb, mint a nőknél.)

Nélkülözhetetlen: 10-13%

Sportolók: 14-20%

Fitt, ideális: 21-24%

Elfogadható: 25-31%

Elhízott: 32% felett


3. derék-csípő arány:

A derék-csípő arányból arra következtethetünk, hogy milyen mértékű a hasüregi szervek elzsírosodása. Elhízás során ugyanis belső szerveink falára is rakódik le zsír.

A számítás menete a következő:
Meg kell mérnünk a derék és csípő körfogatát. A kapott eredményt elosztjuk egymással. Példa: ha egy hölgy dereka 75 centiméter, a csípője pedig 100, az arány 0,75. Az ideálisnak nevezhető érték 0,8. A 0,86 feletti azonban már kockázati tényezőként szerepel.

A belső szervek elzsírosodása egyértelműen megnöveli a szívbetegségek és a cukorbetegség kockázatát.

Ha az érték túl magas, rendszeres erőfejlesztéssel kiegészített állóképességi edzéssel, rostgazdag és zsírszegény diétával sokat tehetünk egészségünk érdekében. Még ha látszólag nem is fogyunk, az aerob edzés jelentősen csökkenti a hasüregi zsírraktárakat, ami a szívbetegségek kockázatát is minimumra szoríthatja.

Ha az arány túl alacsony, abból semmi kirívó egészségügyi problémája nem lehet.


4. BVI:

A testtérfogat-index (BVI) a testtömegindex egyik lehetséges alternatívája.
Míg a testtömegindex (BMI) a est össztömege alapján von le megállapításokat, addig a BVI figyelembe veszi a tömeg eloszlását is. (például azt is kimutatja, hol van súlyfelesleg). A legfrissebb tanulmányok rámutattak már a testtömeg index korlátaira.

A testtérfogat indexet (BVI) 2000-ben alkották meg. Ez a testtömeg indexnek egy olyan alternatívája, melynek megállapításához számítógépes programok használata szükséges. A BVI meghatározása közben megmérik az illető testtömeg indexét, a dereka kerületét és a csípő-derék méretarányt.
A BVI alkalmazást fel lehet használni 3 dimenziós testszkennerekben is. Ezzel meg lehet határozni az egyén egészségügyi kockázatait. Erre két módszer van: vagy jelzi a gép a problémás területeket, vagy ennek alapján az azonos BMI-értékkel rendelkező betegek közül meg lehet mondani, kit milyen területen számít jobban veszélyeztetettnek. 

8 nő, akinek mindnek azonos, – 30 – a testtömeg indexe. Eltérés közöttük a térfogatban és annak különböző eloszlásaiban van. Emiatt más a BVI-értékük.
Jelenleg a BVI hatásosságát egy kétéves kutatás, a Body Benchark Study keretében Európában és az USA-ban is kutatják.

Míg egy adott személy BMI értékét a magassága és a testtömege alapján kézzel is ki lehet számítani, addig a BVI meghatározásához a testről minden adat kell, ami a 3 dimenziós méreteit meghatározza. Ez alapján állapítják meg a térfogat vagy a tömeg eloszlását. A BVI sokkal inkább azt mutatja meg, hogy a test mely területén van túl sok zsír, vagy hol van a tömeg jelentős része. Csak másodsorban érdekli a tömeg értéke és a zsír mennyisége. Az utóbbi években megegyeztek a szakértők abban, hogy az alhas környékén lerakódott zsírtömeg számít a legveszélyesebbnek. Ezt nevezik központi vagy alhasi elhízásnak. Az egész tesztre kiterjedő 3 dimenziós felületi szkennerrel fel lehet térképezni az emberek teljes testfelszínét, így számítógépes programmal meg lehet határozni a testsúly zsírtartalmát. Ehhez a testösszetétellel kapcsolatos adatokat használnak fel.

A BVI számításához olyan szkennerekkel kell képsorozatot készíteni, melyben lehet változtatni a fény erősségét. Így lehet az egyén számára megállapítani a testtömeg és térfogat tulajdonságait, illetve csak így használhatóak fel a nyert adatok statisztikai összehasonlításra.

Az évezred fordulóján jutottak el a számítások addig, hogy elgondolkodtak a testtömeg indexnek a térfogatindexszel történő helyettesítésén. Az ehhez szükséges vizsgálatokat és méréseket egy brit elhízási központ laboratóriumában végezték el. A következő mérésekre Minesotában került sor.

Egy előzetes felmérés eredményei szerint a BVI eredményeit könnyen fel lehet arra használni, hogy ráébresszék az embereket a súlycsökkentés fontosságára.

Sokan azért vitatták a módszer használhatóságát, mert csak kevés helyen lehet hozzáférni a szükséges eszközökre, míg a BMI kiszámításához nem volt szükség semmilyen elektronikai eszköz használatára. Kutatások azonban azt mutatták ki, hogy a szkenner elérhető, megfizethető, valamint megbízató és ellenőrizhető értékeket biztosít a beteg méreteiről.

Tönköly zsemle Milla módra

 

Hozzávalók 10 db-hoz: 

350 g teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt
50 ml langyos tej
150 ml langyos víz
150 g zabpehely v. zabkorpa v. mandula v. napraforgómag (Lehet vegyesen.)
1 dl olívaolaj
1 teáskanál só
1 teáskanál nádcukor
2 dkg friss élesztő vagy instant porélesztő
bors, zöldfűszerek, kömény

Először az élesztőt felfuttatom a cukrozott langyos tejben. Míg elkészül a kovász egy nagyobb tálban összekeverem a száraz alapanyagokat: liszt, magvak, fűszerek, só.

Ha elkészült a kovász, mehet a lisztes keverékbe, az olívaolajjal és a langyos vízzel együtt. A vizet fél decinként adagom hozzá, hogy lássam, a tészta mennyit vesz fel. Jól formázható tésztát dagasztok belőle géppel vagy kézzel. Majd egy órát pihentetem meleg helyen.

Amikor lejárt az idő, pici liszttel megszórom a deszkát, kiöntöm rá a tésztát, és jól átgyúrom. 8 részre vágom, még egyszer darabonként is átgyúrom, majd apró zsemléket formázok belőlük. Sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezem őket és újrakelesztem még nagyjából 30 percig. A sütőt 200 C°-ra melegítem, egy lábosban vizet is teszek az aljára, és 20 perc alatt a zsemléket készre sütöm.

Liszt kérdés: Melyiket válasszam?

Búzaliszt (B)
A búza a legfontosabb, és egyben leggyakrabban használt gabonaféle. Az a búzaliszt, amely szinte teljesen csak a magbelsőből áll, minőség szempontjából fontos anyagokat veszít el, ezért táplálkozástani szempontból előnyösebb, ha olyan lisztet választunk, amely a búzaszem őrlése után a búza mindhárom részét tartalmazza. Ezek a teljes kiőrlésű lisztek (BL 200), amelyek tartalmazzák a búzaszem külső rétegeit (korpa) és a csírát is. A búzalisztnek három fő típusát különböztethetjük meg: finomliszt, fogós liszt, kenyérliszt.

A finomliszt (pl. BL 51; BL 55) apró szemcseméretű, alacsony korpatartalmú, világos színárnyalatú őrlemény. Főleg cukrászati termékek és a péksütemények előállítására használják. Háztartásokban pedig sűrítéshez (habaráshoz, rántáshoz, lisztszóráshoz), panírozáshoz, palacsintatésztába, valamint kalácsokhoz, kelt tésztákhoz és süteményekhez használják.

A fogós liszt (rétes- vagy grízes liszt) (pl. BF 50; BFF 55) a finomlisztnél érdesebb tapintású, nagyobb szemcseméretű őrlemény. Mivel sikértartalma (a gabonafélék szemtermésében előforduló, vízben nem oldódó fehérjék együttese, amelyek főként a tészta rugalmasságát és nyújthatóságát határozzák meg) az őrlés során kevésbé károsodott, ezért olyan termékeknél használják, ahol a jó sikérminőség elsőrendű követelmény.

A rétesliszt pogácsához, piskótához, réteshez, valamint gyúrt tészta, nokedli (galuska) és nudli készítéséhez való. A csak lisztbe (vagy paprikás lisztbe) forgatott húsok, halak sütésénél is ezt a lisztfajtát érdemes használni. A rétesliszt és a gríz korpatartalma, hamutartalma azonos a finomlisztével, hiszen ehhez is csak a búzamagbelsőt használják fel, csak durvábbra őrlik.

A kenyérlisztek (pl.: BL 80; BL 112; BL 160) viszonylag több héjrészt tartalmazó, sötétebb színű őrlemények. A sütőiparban a különböző kenyérfajták alapanyagaiként kerülnek felhasználásra. Ez a legideálisabb lisztfajta kenyerek és kelt tészták sütéséhez.


Rozsliszt (RL)

A rozs a búza után a legfontosabb gabonafélénk. A rozslisztet (pl. RL 60; RL 90; RL 125; RL 190) leginkább kenyérsütéshez használják. Vitalizáló, immunerősítő hatású, növeli a fizikai erőnlétet. Gazdag B-vitaminokban, kalciumban, magnéziumban, nitrogénben és foszforban. Alacsony sikértartalma miatt célszerű más lisztekkel keverni.

Durum simaliszt (DSL)

A durumbúza a mediterrán vidék búzája. Magas a fehérjetartalma. A durumbúza ­ magbelsőjére jellemző ­ sárgás alapszínű, finomszemcsés őrlemény. Csekély mennyiségben a lisztszemcsékkel azonos méretű világos héjrészeket is tartalmaz. A durumbúza lisztje magas fehérjetartalmú, kitűnő tészták készülhetnek belőle.


Graham liszt (GL 200)

A Graham liszt abban különbözik a teljes kiőrlésű liszttől, hogy a liszt szemcsemérete nagyobb. A szervezetbe jutva a szénhidrát, mivel nagy szemcseméretű, lassan szívódik fel, illetve ezzel egyidejűleg étkezés után nem alakul ki olyan hamar éhségérzet. Nem mellékes a Graham lisztben található búzacsíra-, ásványianyag-, folsav- és B-vitamin-, továbbá kálium-, kalcium-, foszfor-, magnézium-, cink- és mangántartalom sem. Jobb a tápértéke, mert magasabb a vitamin-, ásványianyag- és rosttartalma.


Tönkölybúzaliszt (TBL)

A közönséges búzához képest a tönkölybúza (pl. TBL 70; TBL 300) fehérjetartalma hatszor magasabb. Az emberi szervezet számára sokkal jobban hasznosítható fehérjéket tartalmaz, aminosav-összetétele kiváló. A tönköly értékeit tovább növeli a közönséges búzához viszonyított magas ásványianyag-tartalma és változatos vitamin-összetétele is. Elsősorban a B-vitamincsoport értékszámai kiemelkedők, de az E-vitamincsoport (tokoferol csoport) is számottevő mennyiségben van. Ásványianyag-tartalma(foszfor, kalcium, magnézium, szelén) 7-15-szörös a normál búzákhoz viszonyítva.


Kukoricaliszt

Gluténmentes. (A glutén a búzalisztben található fehérje, allergizáló hatású lehet.) Európa több országában fontos alapanyag, de a kínai konyha is gyakran dolgozik vele. Kiváló mártások sűrítéséhez, galuskához, krémlevesekhez, hústöltelékek dúsításához. Belőle készül két híres népi étel, a puliszka és a prósza.

Kis mennyiségben érdemes a kenyérhez adni, amely a kukoricaliszttől kissé édeskés, kellemes ízű lesz. Édes süteményekhez is jól használható. Vigyázni kell, hogy a kukoricaliszt friss legyen, mert míg frissen édeskés ízű, kellemes illatú, addig az állott kukoricaliszt könnyen megkeseredik.


Rizsliszt

Barna és fehér rizsből is készülhet. Selymes textúrájú, gluténmentes. Rizslisztből készül a rizstészta is, ami a kínai ételek gyakori alkotója. Sütéshez rendszerint más lisztekkel keverik. A rizsliszt jól használható porhanyós, omlós tésztákhoz, de galuska, palacsinta, krémleves is készülhet belőle. Édestésztákhoz is kitűnő, szószokat is sűríthetünk vele.

A rizsliszt előnye, hogy sütés során nincs szükség tojásra, így a rizslisztből készült süteményeket tojásallergiában szenvedők vagy magas koleszterinszinttel rendelkezők is fogyaszthatják.


Hajdinaliszt

Gluténmentes. Sötét és világos változatban kapható. A hajdinaliszt érdes, földes jellegű ízt kölcsönöz a kenyérnek, de rosttartalma kétszerese a Graham lisztének. Telítetlen zsírsavtartalma 77%-kal több, mint a búzáé. Hajdinalisztből készül az orosz lepény, a blini. Ezenkívül kenyeret, száraztésztát vagy hajdinakását is készíthetünk belőle.


Burgonyaliszt

Szárított burgonya lereszelésével készítik. Gluténmentes. Ha sütésre használják, akkor általában más lisztekkel keverik össze. Jól használható levesek és szószok sűrítésére, illetve burgonyás kenyér sütéséhez.


Étkezési búzadara

A búzamag belsőjének nagy szemcsés őrleménye. Fehéres krémszínű, kismértékben a daraszemcsére tapadó héjat is tartalmaz. Az asztali darában csírarészecskék is előfordulhatnak, amelyek nagy tápértéket biztosítanak a terméknek.


Étkezési búzakorpa

Az étkezési búzakorpa a terméshéjat és a csíra egy részét tartalmazza, a lisztnél nagyobb szemcseméret-eloszlás jellemző rá. Ásványi anyag és vitamintartalma magas, rostban gazdag, azonban rosttartalmának jelentős része nem emészthető. Ez azonban fontos a szervezet számára, mert jó hatással van az anyagcsere-folyamatokra, elősegíti a bélműködést, és csökkenti az éhségérzetet, így a fogyókúrás és diétás étrend kiegészítője is lehet.

Milla zabpelyhes keksze

Milla zabpelyhes keksze:

Hozzávalók:

• 0,5 dl olívaolaj vagy tökmagolaj
• 1 tojás
• 15 dkg zabpehely
• 10 dkg teljesőrlésű liszt (én tönkölyt használok)
• 1/2 kávéskanál szódabikarbóna
• ½ zacskó sütőpor
• 1 csipet tengeri  só

Elkészítése:

Előmelegítem a sütőt 175 fokra (gázsütőn 4-es fokozat), és sütőpapírt terítek egy nagy tepsire.

Összeállítom a tésztát. Egy nagy tálba kimérem a zabpelyhet, rá a lisztet, majd jöhet egy kis szódabikarbóna, a sütőpor, egy csipet só és a fűszerek annak megfelelően, sós vagy édes kekszet készítek.

Egy kisebb tálban kikeverem az olajat a tojással és 3 ek langyos vízzel. (Ha édes kekszet készítek, ide kerül 1 ek méz.)

Majd jöhet a száraz anyaghoz a tojásos keverék és az egészet fakanállal jól összedolgozom.

A tésztából diónyi adagokat teszek egymás mellé 5 centire az előkészített tepsire, majd ezeket nedves ujjal kicsit ellapítom.

A zabpelyhes tallérokat 10-12 perc alatt megsütöm a meleg sütőben. Amikor készen vannak, még puhák, de ahogy kihűlnek, megszilárdulnak és ropogósak lesznek.

Sós verzióját ízesíthetjük zöldfűszerekkel, borssal, köménnyel

Édes verzióját fahéjjal, gyömbérrel, szegfűszeggel vagy vaníliával bolondíthatjuk meg.

Zab

A zab egy úgynevezett szuperétel, ezért érdemes a mindennapi étkezésünkbe beiktatni. Már kis mennyiség fogyasztása is észrevehetően csökkenti a koleszterinszintet, köszönhetően oldható rost tartalmának, valamint segít megelőzni a szívbetegségeket alacsony zsírtartalmú étrend mellett. A zabpehely sok sportoló étrendjében is központi szerepet tölt be, különösen az erősportolók között.

A zabpehely tartalmazza a zabszemekben lévő táplálkozás-élettani szempontból fontos alkotóelemeket, fehérjéket, élelmirostokat, természetes vitaminokat, és ásványi anyagokat.

A zabpehely élettani hatása:

- Gazdag B vitaminban és E vitaminban
- Vas, kálium, kalcium, foszfor és magnézium is található benne
- Növény létére nagy a fehérjetartalma
- Regenerálja az idegeket, élénkíti, táplálja az egész idegrendszert
- Ajánlott a fogyasztása bőr és emésztési panaszoknál
- Ajánlott továbbá kimerültség és fokozott stressz esetén
- Gyulladásgátló anyagokat tartalmaz, nyugtatja a gyomrot, beleket
- Természetes lúgosító hatásával a szervezet savasodását képes megkötni,
megszüntetni
- A rák megelőzését is elősegíti. Oldhatatlan rostjai ugyanis csökkentik egyes savak toxicitását. Emellett a benne lévő fitokemikáliák is rákmegelőző hatással bírnak.
- Teltségérzetet okoz. Akik reggel zabpelyhet esznek, kevésbé hajlamosan ebéd előtt nassolni.