Mai tudásunk szerint pusztán a testtömeg ismerete vajmi keveset árul el egészségünk valódi állapotáról. A mérleg ugyanis nem tud különbséget tenni zsír- és izomszövet között, nem ismeri a családban előforduló örökletes betegségeket és semmit sem árul el szerveink működéséről.
Amiről nem tehetünk: az a genetikai alkatunk, amely meghatározott és megváltoztathatatlan. Az alkattípust még a legerősebb sportedzés ingerei sem változtatják meg, hiszen ez öröklött jelleg.
A test összetételét viszont táplálkozással és sportolással tudjuk befolyásolni.
A testösszetétel-optimalizálás nem jelent feltétlenül testtömeg csökkentést.
Fontos mutatók, melyek együttes kiértékelése közelebb vihet bennünket a helyes étrend és sportmennyiség megválasztásához:
(Kizárólag az egyik adatot figyelembe véve egyikük sem állja meg a helyét.)
1 BMI:
Az egyik mutató a testtömeg index, vagyis a BMI (Body Mass Index). A magasság és testsúly adatainak felhasználásával kiszámítható és igen népszerűnek mondható testösszetételi adat, mely arról tájékoztat, hogy van-e túlsúly vagy sem.
A kilogrammban megadott testsúlyt el kell osztani a méterben megadott testmagasság négyzetével. Ha pl. egy 165 cm magas nő 60 kg akkor a BMI-je: 1,65x1,65=2,7225 vagyis 60/2,7225=22,03.
A WHO besorolása szerint a következő kategóriák különböztethetők meg:
BMI < 18,5% = sovány /anorexia/
BMI = 18,5-24,9%-ig normál testsúly
BMI = 25-29,9%-ig túlsúly / I. fokú elhízás/
BMI = 30-39,9%-ig elhízott / II. fokú elhízás/
BMI > 40% kóros elhízás /III. fokú elhízás/
A testtömeg index sem ad minden esetben objektív képet az egyénről, mivel nem veszi figyelembe az életkort, nemet és a testzsír arányt. Sok hölgy van, akinek a BMI-je a normál tartományban van és mégis magas a testzsír tartalma. Vagy van, aki a BMI-je alapján túlsúlyos pedig normál testzsírral rendelkezik. Ez azért van, mert a testtömeg index nem veszi figyelembe az alkatbéli különbözőségeket, ill. hogy pl. valaki vékony ugyan, de edzetlen, vagy azt, hogy nagyobb izomzattal rendelkezik, mint pl. egy testépítő.
2. Testzsírszázalék:
A felnőtt emberi test két nagy alkotórészre bontható: zsírmentes testtömegre és a zsírtömegre. A zsírmentes testtömeg 72%-a víz, 21%-a fehérje és 7%-a csontállomány. A zsírtömeg nem csak zsírból (80%), hanem 20%-ban vízből tevődik össze.
A test alakját a zsírmentes tömeg határozza meg.
Nem mindegy, hogy a testtömeg nagy része zsírból vagy izomzatból származik. Az izom ugyanis nehezebb 1,6-szorosan, mint a zsír. Ezért lehetséges, hogy pl. egy testépítő BMI-je túlsúlyt jelez, pedig csak sokkal izmosabb, viszont a testzsírja jóval alacsonyabb, mint az átlag nőé.
Ebből is látszik, hogy a „kövérséget” nem csak a testtömeg, hanem a test teljes zsírtartalma ismeretében ítélhetjük meg. A csodálatos testet a zsírmentes testtömeg és a zsírtömeg aránya határozza meg. Természetesen a testzsírra is szükség van. Az optimális testzsír arány alsó határa nőknél 12%.
Erre is nagyon kell figyelni, mert ha túl kevés, megzavarhatja a menstruációs ciklust és felgyorsíthatja a csontritkulási folyamatot. Amennyiben a szervezet egyensúlyban van, a csontok és az izomzat is megfelelően fejlődhet a zsírszövet mennyiségének növekedése nélkül.
A testzsír szabályozásában a hormonoknak is fontos szerepe van. Az ösztrogén a női nemi hormon például a fehérjebontást fokozza, emellett a zsírraktározást is serkenti. A progeszteron viszont mind az izomtömeg, mind a zsírtömeg felépítését fokozza. Ezért van az, hogy a nők sokkal nehezebben tudnak izmot építeni viszont nagyobb a zsírtömegük.
Testzsír százalék alapján a következő kategóriákat különböztetjük meg. (Az értékek nőkre vonatkoznak, a testzsír arány férfiaknál átlagban 10%-kal alacsonyabb, mint a nőknél.)
Nélkülözhetetlen: 10-13%
Sportolók: 14-20%
Fitt, ideális: 21-24%
Elfogadható: 25-31%
Elhízott: 32% felett
3. derék-csípő arány:
A derék-csípő arányból arra következtethetünk, hogy milyen mértékű a hasüregi szervek elzsírosodása. Elhízás során ugyanis belső szerveink falára is rakódik le zsír.
A számítás menete a következő:
Meg kell mérnünk a derék és csípő körfogatát. A kapott eredményt elosztjuk egymással. Példa: ha egy hölgy dereka 75 centiméter, a csípője pedig 100, az arány 0,75. Az ideálisnak nevezhető érték 0,8. A 0,86 feletti azonban már kockázati tényezőként szerepel.
A belső szervek elzsírosodása egyértelműen megnöveli a szívbetegségek és a cukorbetegség kockázatát.
Ha az érték túl magas, rendszeres erőfejlesztéssel kiegészített állóképességi edzéssel, rostgazdag és zsírszegény diétával sokat tehetünk egészségünk érdekében. Még ha látszólag nem is fogyunk, az aerob edzés jelentősen csökkenti a hasüregi zsírraktárakat, ami a szívbetegségek kockázatát is minimumra szoríthatja.
Ha az arány túl alacsony, abból semmi kirívó egészségügyi problémája nem lehet.
4. BVI:
A testtérfogat-index (BVI) a testtömegindex egyik lehetséges alternatívája.
Míg a testtömegindex (BMI) a est össztömege alapján von le megállapításokat, addig a BVI figyelembe veszi a tömeg eloszlását is. (például azt is kimutatja, hol van súlyfelesleg). A legfrissebb tanulmányok rámutattak már a testtömeg index korlátaira.
A testtérfogat indexet (BVI) 2000-ben alkották meg. Ez a testtömeg indexnek egy olyan alternatívája, melynek megállapításához számítógépes programok használata szükséges. A BVI meghatározása közben megmérik az illető testtömeg indexét, a dereka kerületét és a csípő-derék méretarányt.
A BVI alkalmazást fel lehet használni 3 dimenziós testszkennerekben is. Ezzel meg lehet határozni az egyén egészségügyi kockázatait. Erre két módszer van: vagy jelzi a gép a problémás területeket, vagy ennek alapján az azonos BMI-értékkel rendelkező betegek közül meg lehet mondani, kit milyen területen számít jobban veszélyeztetettnek.
Ebből is látszik, hogy a „kövérséget” nem csak a testtömeg, hanem a test teljes zsírtartalma ismeretében ítélhetjük meg. A csodálatos testet a zsírmentes testtömeg és a zsírtömeg aránya határozza meg. Természetesen a testzsírra is szükség van. Az optimális testzsír arány alsó határa nőknél 12%.
Erre is nagyon kell figyelni, mert ha túl kevés, megzavarhatja a menstruációs ciklust és felgyorsíthatja a csontritkulási folyamatot. Amennyiben a szervezet egyensúlyban van, a csontok és az izomzat is megfelelően fejlődhet a zsírszövet mennyiségének növekedése nélkül.
A testzsír szabályozásában a hormonoknak is fontos szerepe van. Az ösztrogén a női nemi hormon például a fehérjebontást fokozza, emellett a zsírraktározást is serkenti. A progeszteron viszont mind az izomtömeg, mind a zsírtömeg felépítését fokozza. Ezért van az, hogy a nők sokkal nehezebben tudnak izmot építeni viszont nagyobb a zsírtömegük.
Testzsír százalék alapján a következő kategóriákat különböztetjük meg. (Az értékek nőkre vonatkoznak, a testzsír arány férfiaknál átlagban 10%-kal alacsonyabb, mint a nőknél.)
Nélkülözhetetlen: 10-13%
Sportolók: 14-20%
Fitt, ideális: 21-24%
Elfogadható: 25-31%
Elhízott: 32% felett
3. derék-csípő arány:
A derék-csípő arányból arra következtethetünk, hogy milyen mértékű a hasüregi szervek elzsírosodása. Elhízás során ugyanis belső szerveink falára is rakódik le zsír.
A számítás menete a következő:
Meg kell mérnünk a derék és csípő körfogatát. A kapott eredményt elosztjuk egymással. Példa: ha egy hölgy dereka 75 centiméter, a csípője pedig 100, az arány 0,75. Az ideálisnak nevezhető érték 0,8. A 0,86 feletti azonban már kockázati tényezőként szerepel.
A belső szervek elzsírosodása egyértelműen megnöveli a szívbetegségek és a cukorbetegség kockázatát.
Ha az érték túl magas, rendszeres erőfejlesztéssel kiegészített állóképességi edzéssel, rostgazdag és zsírszegény diétával sokat tehetünk egészségünk érdekében. Még ha látszólag nem is fogyunk, az aerob edzés jelentősen csökkenti a hasüregi zsírraktárakat, ami a szívbetegségek kockázatát is minimumra szoríthatja.
Ha az arány túl alacsony, abból semmi kirívó egészségügyi problémája nem lehet.
4. BVI:
A testtérfogat-index (BVI) a testtömegindex egyik lehetséges alternatívája.
Míg a testtömegindex (BMI) a est össztömege alapján von le megállapításokat, addig a BVI figyelembe veszi a tömeg eloszlását is. (például azt is kimutatja, hol van súlyfelesleg). A legfrissebb tanulmányok rámutattak már a testtömeg index korlátaira.
A testtérfogat indexet (BVI) 2000-ben alkották meg. Ez a testtömeg indexnek egy olyan alternatívája, melynek megállapításához számítógépes programok használata szükséges. A BVI meghatározása közben megmérik az illető testtömeg indexét, a dereka kerületét és a csípő-derék méretarányt.
A BVI alkalmazást fel lehet használni 3 dimenziós testszkennerekben is. Ezzel meg lehet határozni az egyén egészségügyi kockázatait. Erre két módszer van: vagy jelzi a gép a problémás területeket, vagy ennek alapján az azonos BMI-értékkel rendelkező betegek közül meg lehet mondani, kit milyen területen számít jobban veszélyeztetettnek.
8 nő, akinek mindnek azonos, – 30 – a testtömeg indexe. Eltérés közöttük a térfogatban és annak különböző eloszlásaiban van. Emiatt más a BVI-értékük.
Jelenleg a BVI hatásosságát egy kétéves kutatás, a Body Benchark Study keretében Európában és az USA-ban is kutatják.
Míg egy adott személy BMI értékét a magassága és a testtömege alapján kézzel is ki lehet számítani, addig a BVI meghatározásához a testről minden adat kell, ami a 3 dimenziós méreteit meghatározza. Ez alapján állapítják meg a térfogat vagy a tömeg eloszlását. A BVI sokkal inkább azt mutatja meg, hogy a test mely területén van túl sok zsír, vagy hol van a tömeg jelentős része. Csak másodsorban érdekli a tömeg értéke és a zsír mennyisége. Az utóbbi években megegyeztek a szakértők abban, hogy az alhas környékén lerakódott zsírtömeg számít a legveszélyesebbnek. Ezt nevezik központi vagy alhasi elhízásnak. Az egész tesztre kiterjedő 3 dimenziós felületi szkennerrel fel lehet térképezni az emberek teljes testfelszínét, így számítógépes programmal meg lehet határozni a testsúly zsírtartalmát. Ehhez a testösszetétellel kapcsolatos adatokat használnak fel.
A BVI számításához olyan szkennerekkel kell képsorozatot készíteni, melyben lehet változtatni a fény erősségét. Így lehet az egyén számára megállapítani a testtömeg és térfogat tulajdonságait, illetve csak így használhatóak fel a nyert adatok statisztikai összehasonlításra.
Az évezred fordulóján jutottak el a számítások addig, hogy elgondolkodtak a testtömeg indexnek a térfogatindexszel történő helyettesítésén. Az ehhez szükséges vizsgálatokat és méréseket egy brit elhízási központ laboratóriumában végezték el. A következő mérésekre Minesotában került sor.
Egy előzetes felmérés eredményei szerint a BVI eredményeit könnyen fel lehet arra használni, hogy ráébresszék az embereket a súlycsökkentés fontosságára.
Sokan azért vitatták a módszer használhatóságát, mert csak kevés helyen lehet hozzáférni a szükséges eszközökre, míg a BMI kiszámításához nem volt szükség semmilyen elektronikai eszköz használatára. Kutatások azonban azt mutatták ki, hogy a szkenner elérhető, megfizethető, valamint megbízató és ellenőrizhető értékeket biztosít a beteg méreteiről.
A BVI számításához olyan szkennerekkel kell képsorozatot készíteni, melyben lehet változtatni a fény erősségét. Így lehet az egyén számára megállapítani a testtömeg és térfogat tulajdonságait, illetve csak így használhatóak fel a nyert adatok statisztikai összehasonlításra.
Az évezred fordulóján jutottak el a számítások addig, hogy elgondolkodtak a testtömeg indexnek a térfogatindexszel történő helyettesítésén. Az ehhez szükséges vizsgálatokat és méréseket egy brit elhízási központ laboratóriumában végezték el. A következő mérésekre Minesotában került sor.
Egy előzetes felmérés eredményei szerint a BVI eredményeit könnyen fel lehet arra használni, hogy ráébresszék az embereket a súlycsökkentés fontosságára.
Sokan azért vitatták a módszer használhatóságát, mert csak kevés helyen lehet hozzáférni a szükséges eszközökre, míg a BMI kiszámításához nem volt szükség semmilyen elektronikai eszköz használatára. Kutatások azonban azt mutatták ki, hogy a szkenner elérhető, megfizethető, valamint megbízató és ellenőrizhető értékeket biztosít a beteg méreteiről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése